Váratlan bejelentés: feltámadt a remény a békére, egy asztalhoz ülhet Putyin, Zelenszkij és Trump

Az orosz küldöttség – egyelőre alacsonyabb szinten – már útnak is indult.

Hétfőn Isztambulban találkoznak a delegációk.
Az orosz delegáció kész arra, hogy hétfő reggel Isztambulban a közvetlen tárgyalások második fordulójában megvitassa az ukrán féllel a tűzszünet feltételeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Az orosz küldöttség – egyelőre alacsonyabb szinten – már útnak is indult.
Kifejezte abbéli reményét, hogy a törökországi találkozón a felek meg fogják vitatni a tűzszünetre vonatkozó orosz és ukrán memorandumtervezeteket.
A fekete-tengeri hajózás biztonsága része lesz az ideiglenes fegyvernyugvás feltételeinek – tette hozzá.
A Vlagyimir Putyin orosz, Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen kapcsolatfelvétel előkészítése csak abban az esetben kerülhet napirendre a hétfői találkozón, ha a delegációk közötti tárgyalások konkrét eredményekkel zárulnak – mondta Peszkov. A felek memorandumtervezetét nem készülnek nyilvánosságra hozni, és Moszkva a saját változatát csak Isztambulban ismerteti az ukrán féllel – szögezte le.
Ezt is ajánljuk a témában
Komoly következményei lennének, ha megtámadnának egy bizonyos létesítményt.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő arról beszélt, hogy az orosz delegáció a memorandumtervezeten kívül a tűzszünetre vonatkozó egyéb javaslatokat is magával visz az isztambuli tárgyalásokra. Ezek tartalmát nem részletezte.
A The New York Times pénteken ismertetett egy szöveget, amelyet állítása szerint Ukrajna kedden átadott az Egyesült Államoknak, szerdán pedig Oroszországbak. Az amerikai lap szerint Kijev egyebek között a harci cselekmények beszüntetéséről és a reménybeli tűzszünet „nemzetközi partnerek” általi ellenőrzéséről is szeretne megállapodni hétfőn.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrán szakértők szerint az orosz erők már mesterséges intelligenciával működő, benzinmotoros drónokat is bevetnek a háborúban.
Peszkov erre reagálva azt mondta: az európai biztonság jövőjét Európával kell megvitatni, és meg is kell vitatni, ez „elkerülhetetlen”. Keith Kelloggnak, az orosz és az ukrán ügyekért felelős amerikai elnöki különmegbízottnak a nyilatkozatára reagálva pedig kijelentette: Moszkva örömmel értesült arról, hogy Putyin okfejtése a NATO keleti bővítésének elfogadhatatlanságáról „megértésre talál mások között Washingtonban is”. A szóvivő Kellogg állásfoglalását az Oroszország és az Egyesült Államok közötti zárt tárgyalások egyik fontos eredményének nevezte. Peszkov hangsúlyozta, hogy Moszkva nem osztja meg a médiával a NATO keleti bővítésének elkerüléséről szóló zárt tárgyalások részleteit.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a Moszkva szerint lejárt államfői mandátumú Zelenszkij a csúcsszintű tárgyalásokkal próbálja igazolni legitimitását.
„A zöld levéltetű miért akar közvetlen tárgyalásokat egyszerre az amerikai és az orosz elnökkel? A válasz nyilvánvaló: egy háromoldalú beszélgetés a jelenlévők tekintélye révén ad legitimitást a rovarnak” – írta Zelenszkijre utalva Medvegyev, aki volt orosz elnök és kormányfő is. Véleménye szerint vannak más, ezzel összefüggő céljai is Zelenszkijnek, köztük az ukrajnai választások további halasztása, a katonai költségvetés dézsmálásának folytatása, valamint az az üzenet a nacionalista elitnek, hogy „gázló előtt nem cserélünk lovat”. Medvegyev szerint Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy jogosult aláírni a tárgyalási dokumentumokat, és ebből kifolyólag érinthetetlen lesz.
Ezt is ajánljuk a témában
Meg is indokolta, hogy miért.
„Az utolsó következtetéssel kapcsolatban azonban téved a zöld ízeltlábú. (Alfred) Jodl és (Wilhelm) Keitel ugyan részt vett a kapituláció aláírásában Hitler Németországa nevében, de a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék ítélete alapján felakasztották őket” – írta a politikus.
A több mint három éven át szünetelő közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokat idén május 16-án újították fel Isztambulban. A tárgyalás eredményeképpen a szemben álló felek május 23. és 25. között három részletben ezer-ezer foglyot cseréltek ki, túlnyomórészt katonákat.
(MTI)
Nyitókép:Sefa Karacan / ANADOLU AGENCY / AFP
***